Anya. 1. Hős Anya. A család fontosabb, mint a karrier, ezért Hős Anya nem áll munkába, ily módon bizonyítva azt, hogy ellen tud állni az anyagiasság kísértésének. Életét kiteljesedettnek érzi, amint sorban megszüli gyermekeit. Családját alázattal szolgálja, férjét árnyékként követi, egészen addig, amíg a gyermekek ki nem röppennek a fészekből. Ekkor rájön arra, arra, hogy ő sosem volt szingli. Önismereti pszichodráma-csoportba kezd el járni, beiratkozik az egyetemre, hogy a családalapítás miatt megszakított tanulmányait végre befejezhesse, lecseréli divatjamúlt ruhatárát, sminkelni kezdi magát, és a férje megdöbbenve tapasztalja, hogy az élet gondjaitól megsavanyodott mártír-imitátor asszony helyett egy húsz évvel fiatalabb, öntudatos diáklány mellett ébred reggelente, akinek sűrű programja, új barátai és önálló véleménye van.

A. Családtervezés. Hős Anya sosem szed hormontartalmú gyógyszert, a családtervezést Istenre bízza, Aki képes arra, hogy kinyissa a nő méhét vagy bezárja, ha akarja. Amikor utódot szeretnének, férjével együtt imádkoznak az Úrhoz, és kilenc hónap múlva egészséges gyermekük születik.

B. Szülés. Hős Anya a szülés megindulásáig családjában vagy a gyülekezetben szolgál. Arcára angyali mosoly ül ki, miközben felmossa a padlóra kifolyt magzatvizet, majd vigyázva arra, hogy ne zaklassa föl túlságosan férjét, a kórházba siet. Mivel Isten elhívta őt abból, hogy várandós kismamaként orvost vagy szülésznőt válasszon, megértetvén vele, hogy orvosokban bízni olyan, mint bálványokban hinni, ezért az ügyeletes orvossal szüli meg egészséges gyermekét, szigorúan hüvelyi úton, fájdalomcsillapítás nélkül úgy, hogy egyetlen jajszó sem hagyja el az ajkát.

C. Szoptatás. Azért teremtette Isten a női mellet, hogy anyatejet termeljen. Hős Anya ezért ellenáll a tápszergyárak propagandájának, és rendkívül magabiztosan három éven át kitartóan szoptat, mert a Bibliából tudja, hogy Mózest is ennyi ideig tartotta emlőjén az anyja.

Szingliszótár. A keresztyén változat.

2004-ben egy humorpályázat inspirált arra, hogy írjak a szingli állapotról, és arról, ahogy azt a református kisközösségekben fogadják és megélik. Akkor kezdtem el a Szingliszótárt. A szótárformát választottam: jól beszélem ezeknek a kisközösségeknek a belső nyelvét, így hát megpróbáltam meghatározni és lefordítani a kívülállók számára a zsargon fogalmait. Amikor elkezdtem az írást, én magam is szingli voltam – ennek az állapotnak minden kínjával és örömével –, időközben feleség és anya lettem – annak minden kínjával és örömével –, de még mindig nem hagytam fel a szócikkek írásával. A Szótár egyre bővül, de továbbra is az maradt, mint amikor elkezdtem: önironikus nyelvi tükör.