Raszkolnyikov. Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Tompa Miklós Társulat
„És azt hiszed, az öregasszonyt öltem meg? Magamat öltem meg, nem azt az anyókát! Egy csapással agyonütöttem magamat akkor, úgyhogy sose támadok fel többet!”
(Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés)
A Raszkolnyikov című előadás plakátjáról egy hal néz ránk, üres, élettelen halszemekkel. A különös hal ráadásul… Continue reading Raszkolnyikov, a partra vetett

Eltűntek. Marosvásárhelyi Yorick Stúdió
Az új színházi évadban a migráció a témája a marosvásárhelyi Yorick Stúdió produkcióinak. A Kultúraközi párbeszéd a kortárs dráma tükrében elnevezésű projekt keretében Sebestyén Aba, a Yorick Stúdió vezetője erdélyi szerzőket (saját bevallása szerint szándékosan… Continue reading Bizonyosabbat, mint a kocka

Györgyandi színikritikája a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata A patkányok című előadásáról a Játéktér legújabb, tavaszi számában:
http://www.jatekter.ro/?p=29749 Continue reading Betlehemi patkányok

Sam, avagy felkészülés a családi életre. A Tamási Áron Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előadása

„Az életem, mint a hörcsög

Néha rossz és néha jó… Continue reading Tablóképek a kamaszmagányról

Pjotruska. Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Tompa Miklós Társulat

„A kollektivizmus türelmetlen apostolai valami tojáselméletet találtak ki. Azt hirdetik, hogy egyformák vagyunk, mint a tojások, szeretnének egy gigászi kondérban valamennyiünket… Continue reading Kisvárosi Ikarosz-legenda

Székely Csaba: Mihai Viteazul. Teatru 3G Színház

A 3G Színház évadnyitó produkciójának kulcsjelenetében Petrosz, a pókerarcú krónikás, a történelemírás szubjektív voltára hívja fel Mihály vajda figyelmét, amikor azt a mondatot idézi, amelyet… Continue reading Mily dicső a hazáért halni

Le misanthrope. Az új embergyűlölő, Tompa Miklós Társulat

A évad utolsó bemutatója nem A mizantróp kedvelt Petri György-féle fordítására, hanem a rendező saját Molière-átiratára épül, amely nagyon markáns, természetes hatást keltő, a színpadon élő, lüktető mai nyelven írott szöveg. Bodolay Géza Molière-olvasata megszünteti a dráma történeti kontextusát, de anélkül, hogy… Continue reading A mizantróp én vagyok

Györgyandi színikritikája a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Hedda Gabler című előadásáról a Játéktér legújabb, tavaszi számában: http://www.jatekter.ro/?p=26168 Continue reading Üvöltés a rózsaszín dobozból

Cartea junglei/A dzsungel könyve. Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Liviu Rebreanu Társulat

Miközben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulatának A dzsungel könyve című előadását néztem, Jivens O. Breewenses nagyvárosi szubkultúrákat vizsgáló természetfilm-sorozata jutott eszembe, de sok egyéb is. Például az, hogy miként lehet egy alapvetően nyelvi humorból építkező, mára legendássá vált magyar musical szövegkönyvét román nyelvre átültetni? Mi lesz… Continue reading A betondzsungel ösvényein

Mondják, hogy egy gyerek felneveléséhez egy falu kell. Az afrikai eredetűnek tartott mondás igazságtartalma megkérdőjelezhetetlen, bár egyre kevésbé életszerű. Martin McDonagh: A Kripli című színdarabjának helyszíne az Írországhoz tartozó Inishmaan szigete, amelynek mindössze 187 lakója ma is az ír nyelvet beszéli. Itt él, az 1930-as évek tájékán, sánta Billy, akit… Continue reading Kívül-belül kriplik

Székely Csaba: MaRó. Yorick Stúdió
Ha valaki kíváncsi arra, hogy milyen előítéletekkel szembesül Erdélyben egy erdélyi, az nézze meg a MaRó (magyar-román rövidítésből képzett mozaikszó) című előadást. A Marosvásárhelyen, marosvásárhelyi alkotók együttgondolkodásából született produkció maró és intenzív önvizsgálatra kényszeríti a nézőt. Szembesít mindazzal, amit… Continue reading Fenn és lenn ugyanaz