Alberobello és a fehér ötven árnyalata

Az adótörvények kijátszásáért már az 1600-as években sem kellett egyeseknek a szomszédba menni ötletekért. Olaszországban, Puglia vidékén pár tucat földműves család telepedett le, így jött létre Alberobello, amely a közeli erdő miatt kapta „szép fa” jelentésű nevét a XVI. század elején. Közel száz évvel később a kötelezően hangzatos névre hallgató II. Giangirolamo Acquaviva gróf a kis települést városi rangra kívánta emelni, miközben ki is akart … Continue reading Alberobello és a fehér ötven árnyalata

Remarque, használati útmutató nélkül

Erich Maria Remarque klasszikus regénye, az abszurd és elembertelenítő első világháborút személyes tapasztalatai alapján bemutató Nyugaton a helyzet változatlan először 1930-ban került a mozivászonra, Lewis Milestone rendezésében. A regény közel fél évszázaddal később Delbert Mann nagyra értékelt tévéfilmjének is alapjául szolgált. A háborús témájú filmek történetében mindkettő viszonyítási pontot jelent, de a mai néző mégis úgy érzi, hogy… Continue reading Remarque, használati útmutató nélkül

Az apa – egy elme útvesztőjében

A huszonegyedik század pestisének nevezett demenciához kapcsolódó statisztikák bizonyítják, hogy az elnevezés egyáltalán nem túlzó. A tavaly már több mint ötvenmillió demenciával diagnosztizált személyt tartottak számon világszerte, és az előrejelzések szerint az esetek számának húszévenkénti megkétszereződése várható.  A múlt század elején Alois Alzheimer által felfedezett és róla elnevezett kórt a filmművészet is igyekezett, kisebb-nagyobb sikerrel, ábrázolni. Olyan emlékezetes alkotások, mint az Iris, a svéd En … Continue reading Az apa – egy elme útvesztőjében

Lelki ismeretek, elme-játékok

Carl Jung tudattalanja gyűlölködik. Teréz anya nagyot csalódik. Kopernikusz kiborul, mert valaki egocentrikus. Abraham Lincoln dühödten irigykedik Jackson elnökre. A túlvilág lélekszámoló könyvelőjét sokkolja a lelkek leltárhiánya. Kedves, de szigorú mentorok képezik ki az újszülötteknek szánt lelkeket. Villámsebes vitorlás hajó veszi üldözőbe az elveszett lelket, Dante Paradicsomának passzusát szó szerint megjelenítő képsorokban: „zengve száll… barázdám nyomában, mielőtt símaságba visszatérne”[1]. Mindehhez nem kell sem időgép, sem … Continue reading Lelki ismeretek, elme-játékok

San Diego: sietős lazulás, kaliforniai módra

1542-ben a spanyol San Salvador nevű hajó kikötött a később San Diego öbölnek elnevezett helyen. A partra szállt tengerészek voltak az első európaiak, akik a mai Egyesült Államok nyugati partjára léptek.

Az öböl és környékének feltérképezésével megbízott Sebastian Vizcaino Alcalái Szent Didákról nevezte el a helyet. Akkoriban bizonyára nem számított arra, hogy… Continue reading San Diego: sietős lazulás, kaliforniai módra

Cornwall – Kalózok, festők és akciófilmek földje

Gilbert és Sullivan Penzance-i kalózok című komikus operettjét a XIX. század óta játsszák világszerte. Penzance város rögbicsapatát is ezekről az enyhén szólva vállalkozó szellemű és ötletgazdag tengerészekről nevezték el Anglia legdélnyugatibb fekvésű megyéjében, Cornwallban. A XVIII. században az emberrabló és rabszolgakereskedő kalózok természetesen … Continue reading Cornwall – Kalózok, festők és akciófilmek földje

Houston, a földközeli űrváros

A XIX. század közepe táján Philip Henry Sheridan tábornok úgy fogalmazott, hogy ha ő lenne Texas és a Pokol tulajdonosa, akkor Texast bérbe adná, ő pedig beköltözne a Pokolba. Szerencsére sok minden változott azóta, de egy XXI. század elején készített felmérés szerint Houston az USA második legingerlékenyebb lakosú városa. Ha ehhez hozzáadjuk a fegyverviseléssel kapcsolatos laza törvényeiket és a fegyverértékesítési statisztikákat, akkor kissé remegő gyomorral … Continue reading Houston, a földközeli űrváros

A varázslatos Sintra: mesék az erdő mélyéről

Lord Byron Új Paradicsomnak, dicső Édennek nevezte, Hans Christian Andersen pedig Portugália legszebb részének tekintette. Almeida Garrett portugál költő szerint itt található a tavasz trónusa is. Lisszabon zsúfolt tereit elhagyva, eleinte nem hoz megkönnyebbülést a közeli Sintra, egykori arab nevén Xintara, mivel e város is igencsak vonzza a látogatók seregeit. Míg napközben a kisváros egyes részein a turisták tömegén az áthaladás csak rögbijátékosi technikával lehetséges, … Continue reading A varázslatos Sintra: mesék az erdő mélyéről

Civilizációs elvonókúra a Zambézi folyón

Egy afrikai vers szerint a Kariba-tó után a haragos Zambézi lelassul, kavarog és buborékol, olyan a hangja, mint a nevető lányoké. A közel 2600 kilométer hosszú folyam ezen alsó szakaszának pár száz kilométerét négy teherszállító kenuban tesszük meg két hét alatt. Hatásos civilizációs elvonókúra. Az úgynevezett civilizált világ kellékei (üvegszálas műanyag kenuk, táborozáshoz szükséges korszerű felszerelés, fényképezőgépek, rengeteg konzerv és hűtőládák) velünk tartanak ugyan, ám napokon … Continue reading Civilizációs elvonókúra a Zambézi folyón

Toledo – Multikulturalizmus Don Quijote földjén

Közhelynek számít az, hogy a domináns kultúrák más kultúrák elnyomásával vagy megsemmisítésével biztosítják fennmaradásukat. Ezt a jól bevált receptet manapság is nagy sikerrel alkalmazzák. Kasztília-La Mancha autonóm közösségben azonban van egy ősi város, amelynek falai között nemcsak a lenyűgöző történelmi múltnak, hanem egy rendkívül jelentős multikulturális kísérletnek a káprázatos hagyatékát is őrzik. Az UNESCO nem csupán az egyes épületeket, hanem a belváros teljes egészét felvette … Continue reading Toledo – Multikulturalizmus Don Quijote földjén

Belchite – egy diktátor hagyatéka

Guernica, a Franco-rezsimet támogató nácik által lebombázott baszk város manapság képeslapokra illő szépségével bűvöli el a turistát. Az 1937-ben elszenvedett pusztításról magunkban már csak korabeli fotók és Picasso megrázó festménye alapján alakíthatunk ki képet.

Jóval délebbre, Aragónia tájain kalandozva azonban rábukkanhatunk… Continue reading Belchite – egy diktátor hagyatéka

Dél-Szicília, a bájos téboly

Felsorolni is fárasztó, hogy hány birodalom követte egymást Szicília történetében, és hány etnikum génállománya keveredik lakosai vérében. Jártak itt a föníciaiak, a vikingek, a vandálok, a görögök, a mórok, a normannok. E kulturális és genetikai olvasztótégely mai lakóinak büszke, de elbűvölően önzetlen lokálpatriotizmusa hihetetlenül megnyerő. Szicília az ellentétek és a lakosai által sztoikus nyugalommal uralt káosz földje. A kialakuló bájos zűrzavarral, akárcsak a tenger hullámaival, … Continue reading Dél-Szicília, a bájos téboly