Lord Byron Új Paradicsomnak, dicső Édennek nevezte, Hans Christian Andersen pedig Portugália legszebb részének tekintette. Almeida Garrett portugál költő szerint itt található a tavasz trónusa is. Lisszabon zsúfolt tereit elhagyva, eleinte nem hoz megkönnyebbülést a közeli Sintra, egykori arab nevén Xintara, mivel e város is igencsak vonzza a látogatók seregeit. Míg napközben a kisváros egyes részein a turisták tömegén az áthaladás csak rögbijátékosi technikával lehetséges, … Continue reading A varázslatos Sintra: mesék az erdő mélyéről

Egy afrikai vers szerint a Kariba-tó után a haragos Zambézi lelassul, kavarog és buborékol, olyan a hangja, mint a nevető lányoké. A közel 2600 kilométer hosszú folyam ezen alsó szakaszának pár száz kilométerét négy teherszállító kenuban tesszük meg két hét alatt. Hatásos civilizációs elvonókúra. Az úgynevezett civilizált világ kellékei (üvegszálas műanyag kenuk, táborozáshoz szükséges korszerű felszerelés, fényképezőgépek, rengeteg konzerv és hűtőládák) velünk tartanak ugyan, ám napokon … Continue reading Civilizációs elvonókúra a Zambézi folyón

Közhelynek számít az, hogy a domináns kultúrák más kultúrák elnyomásával vagy megsemmisítésével biztosítják fennmaradásukat. Ezt a jól bevált receptet manapság is nagy sikerrel alkalmazzák. Kasztília-La Mancha autonóm közösségben azonban van egy ősi város, amelynek falai között nemcsak a lenyűgöző történelmi múltnak, hanem egy rendkívül jelentős multikulturális kísérletnek a káprázatos hagyatékát is őrzik. Az UNESCO nem csupán az egyes épületeket, hanem a belváros teljes egészét felvette … Continue reading Toledo – Multikulturalizmus Don Quijote földjén

Guernica, a Franco-rezsimet támogató nácik által lebombázott baszk város manapság képeslapokra illő szépségével bűvöli el a turistát. Az 1937-ben elszenvedett pusztításról magunkban már csak korabeli fotók és Picasso megrázó festménye alapján alakíthatunk ki képet.

Jóval délebbre, Aragónia tájain kalandozva azonban rábukkanhatunk… Continue reading Belchite – egy diktátor hagyatéka

Felsorolni is fárasztó, hogy hány birodalom követte egymást Szicília történetében, és hány etnikum génállománya keveredik lakosai vérében. Jártak itt a föníciaiak, a vikingek, a vandálok, a görögök, a mórok, a normannok. E kulturális és genetikai olvasztótégely mai lakóinak büszke, de elbűvölően önzetlen lokálpatriotizmusa hihetetlenül megnyerő. Szicília az ellentétek és a lakosai által sztoikus nyugalommal uralt káosz földje. A kialakuló bájos zűrzavarral, akárcsak a tenger hullámaival, … Continue reading Dél-Szicília, a bájos téboly

Kétszázhatvanmillió éves megkövesedett erdő… Talán ez érzékelteti a legjobban a látogató számára azt, hogy Namíbia földjére lépve el lehet és el kell felejteni mindazt, amit eddig a téridő fogalmáról tudott. Kivéve esetleg azt a gyakorlati tényt, hogy egyetlen darabkájának ellopása a turista számára viszonylag kis pénzbírsággal és egy év börtönbüntetéssel jár. A bolygó legrégebbi sivataga a maga nyolcvanmillió évével segít téridő-skálánk beállításában. Nem bír magával, … Continue reading Namíbia – Lecke a téridőről