Szélmalomharc nélkül: Alcalá de Henares

Logikátlan utcák összevisszaságán és a hetvenes években épült tömbházak rengetegén túl, egy közel kétszázezer lakost számláló város közepén rejtőzik az a viszonylag csendes oázis, amely számtalan történelmi kuriózuma mellett Miguel de Cervantes szülőhelye is.

A Henares folyó mellett fekvő Alcalá Augustus császár idején az első római város volt a mai Madrid környékén. Akkoriban még a Complutum nevet viselte, és közel tízezer lakosával municípiumi rangra emelkedett, de citadellát jelentő mai nevét a móroktól kapta. Egyedi érdekessége, hogy a reneszánszkori Alcalá a világ első városa, amelyet kimondottan egyetemi székhelynek építettek. Később az európai és az amerikai egyetemi városok mintájává vált, sőt, a spanyol katolikus misszionáriusok révén a Civitas Dei (Isten városa) modelljeként terjedt el szerte a világon. Ezért az óváros nagy része az UNESCO Világörökségi Listájára került. Főterén még mindig láthatóak a római épületek maradványai.

romai maradvanyok
Fotó: Tóth Levente

Annak ellenére, hogy a főutcán Don Quijote és Sancho Panza bronzszobrai árgus szemekkel figyelik a pár méterre fekvő éttermek szabadtéri asztalain felszolgált finomságokat, az óvárosnak valahogyan nem sikerült giccses turistapokollá változnia. Igaz, kissé meglepő, hogy itt még Rocinantéról is neveztek el éttermet, de Alcalá de Henares nem csak Cervantesról tud mesélni.

Neves hollywoodi és brit rendezők látványos, de néha egyszerűen röhejes helyszíneket választanak arra, hogy bemutassák Ferdinánd király és Izabella királynő első találkozását Kolumbusz Kristóffal, amelyre valójában Alcalá impozáns érseki palotájában került sor. A palota a XIII. században mudejár stílusban épült Toledo akkori érseke számára, de azóta tűzvészek áldozata lett, így többször is átépítették. A spanyol polgárháború idején a palotában tankokat és lőszert is tároltak. E harcias hévvel áthatott eszméletlen gyakorlati érzéknek köszönhetően egy minden addiginál pusztítóbb tűzvész a három évszázad alatt létrejött pótolhatatlan dokumentumokat tartalmazó archívumot is megsemmisítette.

erseki palota
Fotó: Tóth Levente

A palotától pár percre, egy hangulatos park és a San Bernardo kolostor lombos fáin túl található a székesegyház, amely a rendkívül tömör La Catedral Magistral de los Santos Niños Justo y Pastor nevet viseli. Justus és Pastor két, később szentté avatott keresztény iskolás fiú volt, akik a történet szerint a későbbi katedrális helyén mártírhalált haltak Diocletianus császár uralkodása idején.

Hogy az elvakult politikai harcosok számára néha semmi sem szent, azt a katedrális-kolostor udvarában és múzeumában kiállított fotók is bizonyítják. A spanyol polgárháború alatt bizony nem csak Alcalá, hanem e későgótikus stílusban épült székesegyház is brutális rombolás áldozata lett. A Cervantes-díjjal is kitüntetett Borgesnek egy jellegzetesen csavaros gondolata juthat a korabeli fotókat nézegető látogató eszébe: „A mennyország és pokol számomra aránytalanoknak tűnnek: az emberek cselekedetei nem érdemelnek meg olyan sokat…”

katedralis
Fotó: Tóth Levente

A katedrálist elhagyva a Calle Mayor, azaz főutca vezet el Cervantes szülőházáig és a róla elnevezett tágas lombos főtérig. A Cervantes téren áll az 1601-ben épült Corral de Comedias is, amelyet Európa legrégibb működő színházának tekintenek.

A főutcán úgy tűnhet, hogy hirtelen Bolognában találtuk magunkat: nem is a kávézók, cukrászdák és éttermek száma miatt, hanem azért, mert szabad szemmel nem lehet látni az árkádsor végét. A Calle Mayor, az itt felszolgált megszámlálhatatlan kalóriák mellett, arról is híres, hogy ez Spanyolország leghosszabb árkádos utcája.

egyetem
Fotó: Tóth Levente

Ha ellen tudunk állni a gasztronómiai csábításoknak, akkor e főutca percek alatt elvezet Alcalá legjelentősebb intézményéig is. Az egyetemet a XIII. század végén alapították ugyan, de története legfontosabb mozzanatának Cisneros bíboros két évszázaddal későbbi újraalapítása tekinthető, amikor a San Ildefonso kollégium nevet is kapta. A salamancái egyetemmel együtt ez volt a spanyol humanizmus bölcsője. Manapság közel harmincezer diákja tanul a város több kampuszán. Az egykori főépület a Cervantes tér mellett ma már inkább adminisztratív célt szolgál, de a díszterem és a kápolna meglátogathatók, ha bizonyos időpontokban idegenvezetőt fogadunk. Mindkettő mennyezete csodás példája a mudejár stílusnak.

diszterem
Fotó: Tóth Levente

A Paraninfo nevet viselő impozáns négyszögű díszteremből csak az inkvizítorok, pardon, vizsgáztatók minden oldalról záporozó kérdéseinek kereszttüzében helytálló doktorandus távozhatott a doktorok kapuján át. Ezzel a megpróbáltatásai nem egészen értek véget, mivel kötelező módon három napig tartó bulit kellett rendeznie. Az utóbbi valószínűleg stresszoldó biztonsági szelepként is hatott, mivel a tézist védő egykori vizsgák időtartamát a vezető röviden egyetlen sokatmondó szóval írta le: interminable. Manapság e terem csak ünnepi alkalmakkor használatos, és ezek közé tartozik a király és királynő által minden évben spanyol nyelven íróknak átadott Cervantes-díj is. Úgy tűnik, hogy a kitüntetendő írókat szerencsésen választják ki, mivel e díj átvétele után ketten irodalmi Nobel-díjat is kaptak.

Szellemi táplálék mellett Alcalá gondoskodik a fogorvosok bevételét biztosító testi táplálékról is. A város híres édesség-különlegessége egy gyűrű alakú sütemény, amelyet mindenhol ipari mennyiségben árulnak. Ezzel ellentétben a Las Clarisas de San Diego kolostor apácái sokkal rejtélyesebben árusítják saját készítésű csemegéjüket. Nemcsak a cukorral bevont mandula érdemli meg a kis sétát, hanem a vásárlás lebonyolítási módja is: csengővel kell jelezni jelenlétünket, majd a pénzünk úgy cserélődik ki édességre, hogy az apácák mindvégig láthatatlanok maradnak.

diszterem mennyezet
Fotó: Tóth Levente

Leave a Reply

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s