„Az egész világ békéjéért, Isten szent egyházainak jólétéért és a mindenek egyesüléséért könyörögjünk az Úrhoz.”
(Isteni Liturgia)
Ukrajna 2022. február 24-i orosz inváziója egy ortodox keresztény hagyományú nép ellen elkövetett történelmi horderejű fenyegetésnek minősül. Az ortodox hívők számára még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy… Continue reading Egy nyilatkozat az „orosz világ” (Russzkij Mir) tanításról
Krisztus a kereszten, meztelenül; a fején töviskoszorú; szögek döfik át a bokáját és a csuklóját, odaszorítják a fához, a testét zúzódás és vér borítja, merő verejték, némán üvöltő leigázott hús. Arcul verték, köpdösték, taszították, ütlegelték, gúnyolták, végigjárta a keresztutat, mialatt nem egyszer összeroskadt a kínzóeszköz súlya alatt. Most pedig… Continue reading N. Steinhardt: Egy jó szó
Gondolatok Krasznahorkai László Mindig Homérosznak című műve angol fordítása, a Chasing Homer (New Directions, 2021) margójára
Ha az ÁllatVanbent, Krasznahorkai László és Max Neumann korábbi együttműködésének gyümölcse az egzisztenciális fenyegetettség hátborzongató ábrázolása a támadó szemszögéből, akkor a nemrég angol nyelven is megjelent Mindig Homérosznak… Continue reading Ki üldözi Homéroszt?
Szeretnénk, ha nekünk megbocsátanának, de mi nem vagyunk hajlandók megbocsátani másoknak. Szeretnénk, ha figyelnének ránk, ha szem előtt tartanák jogainkat, vágyainkat, még szeszélyeinket is, ugyanakkor igencsak sietősen és szétszórtan vesszük figyelembe mások szükségleteit, panaszait és kéréseit. És mi a helyzet a többiekkel? Ők valahonnan a távolból sejlenek fel afféle ködbe vesző árnyakként.
Tulajdonképpen úgy tűnik nekünk, mintha a körülöttünk levőknek kivétel nélkül kötelezettségeik lennének velünk szemben, nekünk pedig másokkal szemben soha. Minden jár nekünk, minden, amit teszünk, jó és jogos, mindig csak nekünk van igazunk. Még gondolatban sem fordul meg bennünk annak az eshetősége, hogy… Continue reading N. Steinhardt: Fantomok a ködben
Láng Zsolt Bolyai című nagyregényét, amelyet csodálatos köntösbe öltöztetett a Jelenkor Kiadó, nagy várakozásokkal vettem kézbe, ugyanis a nemeuklideszi geometriák felfedezése nem csupán a tudományban, hanem a hozzám közelebb álló filozófiában is jelentőséggel bír.
A regény első, számozatlan szakasza a Bolyairól szóló írásokból merített idézetek csokra. Ugyanilyen mixként hat az első számozott fejezet is, amelyben a regény egyik szálának főszereplője, egy bizonyos Láng úr, Bolyairól író erdélyi alkotó, beszámol a különféle élményeiről. Mintha kitapogatná a végtelen területet, ahol Bolyai Jánossal találkozhat – de mégsem, hiszen… Continue reading A test világtana
A mai nap apostoli olvasmánya kapcsán illendő vonakodást félretéve megtennem a következő vallomást:
Ismerem Szent Egyházunk tanítását a predesztináció kérdéséről. Tudom, hogy elveti a predesztinációt, hogy kárhoztatja annak tanítóit, és hogy a megváltás alapjává a kegyelmet, a hitet és a jócselekedeteket együttesen teszi. Ilie Cleopa atya – bátorkodom hinni, hogy joggal – odáig megy, hogy a predesztináció tézisét eretnekségnek minősíti.
Ugyanakkor be kell vallanom, hogy… Continue reading N. Steinhardt: A predesztináció kérdéséről
Tompa Andrea új regénye, az otthontalan útonlétnek ez a formailag is szakadozott diskurzusa annyira erőltetettnek hatott, szervezőelve pedig annyira egyértelmű volt, hogy számomra tolakodóvá vált. Az osztálytalálkozó mint kerettörténet óhatatlanul felidézte bennem… Continue reading L’enfer, c’est les autres
Júdás tragédiája néhány gondolkodót, dramaturgot, jóhiszemű embert és dilettáns teológust arra késztetett, hogy kísérletet tegyen a felmentésére. Okfejtésüket általában nem nehéz követni és befogadni: ha az Iskárióti nem adja Jézust a szadduceusok kezére, az isteni terv kivitelezhetetlen lenne, a megváltás pedig nem menne végbe. Hogy is kárhoztathatnánk azt, aki csupán… Continue reading N. Steinhardt: Júdás tragédiája
Ezzel a szóval próbálom Valéry Variétéjét fordítani, és közelebbről körülírni Krisztus Urunk magasztalásának alakzatait. Mivel Isten végtelen, teljességgel természetes, hogy vég nélküliek és számtalanok az utak-módok, amelyeken kimutathatjuk Előtte szeretetünket, bizalmunkat, hódolatunkat. A dolgok ilyetén állása mellett magától értetődő, hogy… Continue reading N. Steinhardt: Változatok
Christoph Ransmayr az idő problémáját fejtegető, pazarságával fojtogató regényének főszereplője egy nyugat-európai ember, akit üzleti megbízása vezet a Távol-Keletre, a titok, a halál és a váratlan szépség földjére. Azoknak, akik ismerik David Mitchell munkásságát, már a fülszövegtől sebesebben dobog a szívük, hiszen… Continue reading Alister Cox tízezer éve
2018-ban megjelent regénye főhőséhez hasonlóan Madeline Miller is varázslónő. Ő is sző, akárcsak a Trójából hazatérő Odüsszeusz katonáit disznóvá változtató Kirké. Narratív szövőszékénél a viszonylag egyszerű homéroszi mítoszból gazdag, kifinomult, színes regényt alkot, amelynek elragadó belső logikája tökéletes összhangban áll Homérosz rövid Kirké-történetével és más klasszikus szerzők (Hésziodosz, Apolloniosz Rhodiosz, Ovidius) Kirké-legendáival. A hihetetlen eseményekből és közismert fordulatokból árnyalt történetet hoz létre, amely egyszerre fejlődésregény … Continue reading Az öröklét elviselhetetlen könnyűsége. Madeline Miller: Kirké
A kultúra definíciója
Töprengéseim között, melyeket Umberto Eco A rózsa neve című regényének olvasása ihletett, számon tartok egy kísértést is, amely a gondolkodást érinti: a kultúra meghatározásának kísérletét.
Az alábbi következtetésre jutottam, amely természetesen… Continue reading N. Steinhardt: A kultúra definíciója
Kritizorok 
You must be logged in to post a comment.