Az apa – egy elme útvesztőjében

A huszonegyedik század pestisének nevezett demenciához kapcsolódó statisztikák bizonyítják, hogy az elnevezés egyáltalán nem túlzó. A tavaly már több mint ötvenmillió demenciával diagnosztizált személyt tartottak számon világszerte, és az előrejelzések szerint az esetek számának húszévenkénti megkétszereződése várható.  A múlt század elején Alois Alzheimer által felfedezett és róla elnevezett kórt a filmművészet is igyekezett, kisebb-nagyobb sikerrel, ábrázolni. Olyan emlékezetes alkotások, mint az Iris, a svéd En … Continue reading Az apa – egy elme útvesztőjében

N. Steinhardt: Fantomok a ködben

Szeretnénk, ha nekünk megbocsátanának, de mi nem vagyunk hajlandók megbocsátani másoknak. Szeretnénk, ha figyelnének ránk, ha szem előtt tartanák jogainkat, vágyainkat, még szeszélyeinket is, ugyanakkor igencsak sietősen és szétszórtan vesszük figyelembe mások szükségleteit, panaszait és kéréseit. És mi a helyzet a többiekkel? Ők valahonnan a távolból sejlenek fel afféle ködbe vesző árnyakként.
Tulajdonképpen úgy tűnik nekünk, mintha a körülöttünk levőknek kivétel nélkül kötelezettségeik lennének velünk szemben, nekünk pedig másokkal szemben soha. Minden jár nekünk, minden, amit teszünk, jó és jogos, mindig csak nekünk van igazunk. Még gondolatban sem fordul meg bennünk annak az eshetősége, hogy… Continue reading N. Steinhardt: Fantomok a ködben

Ferenczy Noémi: Egy közülünk (Látó)

Nem gondoltuk volna, hogy a mártírok vagányak is lehetnek. Ferenczy Noémi keresztény legendákat írt át mai nyelvre, elsősorban fiataloknak, de kötete nekünk is nagy élményt nyújtott. A Látó júniusi számában klikkeltünk róla. (A fenti szövegre kattintva a beszélgető recenzió a Látó szépirodalmi folyóirat honlapján nyílik meg.) Continue reading Ferenczy Noémi: Egy közülünk (Látó)

Lelki ismeretek, elme-játékok

Carl Jung tudattalanja gyűlölködik. Teréz anya nagyot csalódik. Kopernikusz kiborul, mert valaki egocentrikus. Abraham Lincoln dühödten irigykedik Jackson elnökre. A túlvilág lélekszámoló könyvelőjét sokkolja a lelkek leltárhiánya. Kedves, de szigorú mentorok képezik ki az újszülötteknek szánt lelkeket. Villámsebes vitorlás hajó veszi üldözőbe az elveszett lelket, Dante Paradicsomának passzusát szó szerint megjelenítő képsorokban: „zengve száll… barázdám nyomában, mielőtt símaságba visszatérne”[1]. Mindehhez nem kell sem időgép, sem … Continue reading Lelki ismeretek, elme-játékok

Dosztojevszkij-játék

Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényéből Richard Crane írt színpadi adaptációt, Karamazovok címen. Az előadást 2015-ben mutatta be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, és azóta is műsoron tartják. Három éve láttam először, aztán nemrég, sok hónapos online színház után újból megnéztem.
Ez az előadás egyike a színház Dosztojevszkij-regényadaptációinak, ugyanis a társulat… Continue reading Dosztojevszkij-játék

A test világtana

Láng Zsolt Bolyai című nagyregényét, amelyet csodálatos köntösbe öltöztetett a Jelenkor Kiadó, nagy várakozásokkal vettem kézbe, ugyanis a nemeuklideszi geometriák felfedezése nem csupán a tudományban, hanem a hozzám közelebb álló filozófiában is jelentőséggel bír.

A regény első, számozatlan szakasza a Bolyairól szóló írásokból merített idézetek csokra. Ugyanilyen mixként hat az első számozott fejezet is, amelyben a regény egyik szálának főszereplője, egy bizonyos Láng úr, Bolyairól író erdélyi alkotó, beszámol a különféle élményeiről. Mintha kitapogatná a végtelen területet, ahol Bolyai Jánossal találkozhat – de mégsem, hiszen… Continue reading A test világtana

N. Steinhardt: A predesztináció kérdéséről

A mai nap apostoli olvasmánya kapcsán illendő vonakodást félretéve megtennem a következő vallomást:
Ismerem Szent Egyházunk tanítását a predesztináció kérdéséről. Tudom, hogy elveti a predesztinációt, hogy kárhoztatja annak tanítóit, és hogy a megváltás alapjává a kegyelmet, a hitet és a jócselekedeteket együttesen teszi. Ilie Cleopa atya – bátorkodom hinni, hogy joggal – odáig megy, hogy a predesztináció tézisét eretnekségnek minősíti.
Ugyanakkor be kell vallanom, hogy… Continue reading N. Steinhardt: A predesztináció kérdéséről

N. Steinhardt: Júdás tragédiája

Júdás tragédiája néhány gondolkodót, dramaturgot, jóhiszemű embert és dilettáns teológust arra késztetett, hogy kísérletet tegyen a felmentésére. Okfejtésüket általában nem nehéz követni és befogadni: ha az Iskárióti nem adja Jézust a szadduceusok kezére, az isteni terv kivitelezhetetlen lenne, a megváltás pedig nem menne végbe. Hogy is kárhoztathatnánk azt, aki csupán… Continue reading N. Steinhardt: Júdás tragédiája