Dosztojevszkij-játék

Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényéből Richard Crane írt színpadi adaptációt, Karamazovok címen. Az előadást 2015-ben mutatta be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, és azóta is műsoron tartják. Három éve láttam először, aztán nemrég, sok hónapos online színház után újból megnéztem.
Ez az előadás egyike a színház Dosztojevszkij-regényadaptációinak, ugyanis a társulat… Continue reading Dosztojevszkij-játék

A test világtana

Láng Zsolt Bolyai című nagyregényét, amelyet csodálatos köntösbe öltöztetett a Jelenkor Kiadó, nagy várakozásokkal vettem kézbe, ugyanis a nemeuklideszi geometriák felfedezése nem csupán a tudományban, hanem a hozzám közelebb álló filozófiában is jelentőséggel bír.

A regény első, számozatlan szakasza a Bolyairól szóló írásokból merített idézetek csokra. Ugyanilyen mixként hat az első számozott fejezet is, amelyben a regény egyik szálának főszereplője, egy bizonyos Láng úr, Bolyairól író erdélyi alkotó, beszámol a különféle élményeiről. Mintha kitapogatná a végtelen területet, ahol Bolyai Jánossal találkozhat – de mégsem, hiszen… Continue reading A test világtana

N. Steinhardt: A predesztináció kérdéséről

A mai nap apostoli olvasmánya kapcsán illendő vonakodást félretéve megtennem a következő vallomást:
Ismerem Szent Egyházunk tanítását a predesztináció kérdéséről. Tudom, hogy elveti a predesztinációt, hogy kárhoztatja annak tanítóit, és hogy a megváltás alapjává a kegyelmet, a hitet és a jócselekedeteket együttesen teszi. Ilie Cleopa atya – bátorkodom hinni, hogy joggal – odáig megy, hogy a predesztináció tézisét eretnekségnek minősíti.
Ugyanakkor be kell vallanom, hogy… Continue reading N. Steinhardt: A predesztináció kérdéséről

N. Steinhardt: Júdás tragédiája

Júdás tragédiája néhány gondolkodót, dramaturgot, jóhiszemű embert és dilettáns teológust arra késztetett, hogy kísérletet tegyen a felmentésére. Okfejtésüket általában nem nehéz követni és befogadni: ha az Iskárióti nem adja Jézust a szadduceusok kezére, az isteni terv kivitelezhetetlen lenne, a megváltás pedig nem menne végbe. Hogy is kárhoztathatnánk azt, aki csupán… Continue reading N. Steinhardt: Júdás tragédiája

Raszkolnyikov, a partra vetett

Raszkolnyikov. Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Tompa Miklós Társulat
„És azt hiszed, az öregasszonyt öltem meg? Magamat öltem meg, nem azt az anyókát! Egy csapással agyonütöttem magamat akkor, úgyhogy sose támadok fel többet!”
(Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés)
A Raszkolnyikov című előadás plakátjáról egy hal néz ránk, üres, élettelen halszemekkel. A különös hal ráadásul… Continue reading Raszkolnyikov, a partra vetett

N. Steinhardt: Változatok

Ezzel a szóval próbálom Valéry Variétéjét fordítani, és közelebbről körülírni Krisztus Urunk magasztalásának alakzatait. Mivel Isten végtelen, teljességgel természetes, hogy vég nélküliek és számtalanok az utak-módok, amelyeken kimutathatjuk Előtte szeretetünket, bizalmunkat, hódolatunkat. A dolgok ilyetén állása mellett magától értetődő, hogy… Continue reading N. Steinhardt: Változatok

Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint (Látó)

Sikerült-e Péterfy Gergelynek megugrani a magas lécet, amelyet a Kitömött barbárral állított fel? Legújabb művéről, A golyó, amely megölte Puskint című regényéről klikkreceltünk. (A fenti szövegre kattintva a beszélgető recenzió a Látó szépirodalmi folyóirat honlapján nyílik meg.) Continue reading Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint (Látó)